Erdőkertek kiváló nitrogénkötő, talajjavító növénye ez a faj. Hosszú virágzásával, érdekes alakú termésével is díszít.
Erdőkben, erdőszéleken, bozótosokban él ez a viszonylag nagy termetű csűdfű. Halványsárga pillangós virágfürtjeiből érdekes alakú, görbe, madárkarmokhoz hasonlító hüvelytermések csoportjai fejlődnek. Szárai akár a méteres hosszt is elérhetik, a talajon fekszenek, vagy alacsonyabb növényekre támaszkodnak, de nem kapaszkodnak.
Vetése:
Tavasszal vesd el. A magokra vetés előtt önts annyi forrásban levő vizet, ami éppen ellepi, és ebben hagyd kihűlni. 24 óra áztatás után a magok látványosan megduzzadnak. Ezután vesd el.
Alkalmazása:
Ehető, régen teaként használták, a gyökerét pedig édesgyökér pótlására, de az íze nem kifejezetten jó. Érdekes módon a neve arra utalna, hogy édes ízű, de ez közel sem igaz. Inkább ínségeledel lehetett.
Nagyon jól használható viszont permakultúrában, erdőkertekben. Azon kevés nitrogénkötők közé tartozik, amik jól viselik az árnyékosabb helyeket. Ritkásabb erdő jellegű területen, félárnyékban nagyon jól érzi magát. Erős karógyökeréből nem hoz gyökérsarjakat, jólnevelten egyhelyben marad. A talaj mélyebb rétegeiből is felhozza a tápanyagokat, ezért tömörödött talajok fellazítására, és tápanyagfelhalmozóként is nagyon hasznos. Viszonylag nagy termetű, jelentős zöldtömeget képez sovány talajon is. Virágait a méhek nagyon szeretik.
Különösebb speciális igénye nincs. Bármilyen talajon megél, akár enyhén szikes területen is. Jó szárazságtűrő. Napon és félárnyékban is jól érzi magát.
