Dugványról nevelt, szabadgyökeres csemetéket árusítunk, föld feletti mérete 30-50 cm.
Csemetéinket gyökércsomagoltan küldjük: gyökerük nedves fűrészporba kerül, amit fóliával borítunk. Ilyen csomagolásban hűvös, fagymentes helyen ültetésig tárolhatók, akár tavaszig is.
Bármikor ültethetők amikor a talaj nincs átfagyva. Télen sincs akadálya az ültetésnek, nem kell megvárni vele a tavaszt! Minél hamarabb földbe kerülnek annál jobb. Ültetés után már nem árt nekik a fagy. Ha bővebben érdekel az ültetés mikéntje, akkor olvasd el az erről szóló cikkünket!
Leírás:
Az őshonos kecskefűz (Salix caprea) húsvéti dekorációnak nemesített változata. Ez a fajta az általunk ismert legtartósabb barkát adja. Hűvös helyen megszárítva több évig is eltartható. A barkái erősen tapadnak, nem hullanak le. A képeken látható barkák már majdnem egy évet töltöttek lakásban!
Ültetésnél érdemes minél mélyebbre rakni, hogy a dugvány rész teljesen a föld alá kerüljön, és még az új hajtásból is legalább 5-10 cm a föld alá kerüljön. Így egyrészt a talaj mélyebb, nedvesebb rétegeibe lenyúlva száraz időben is könnyen túlél, másrészt a föld alá kerülő szárrész végig gyökeret fog ereszteni, és ez a dúsabb gyökérzet erőteljesebb fejlődést eredményez. Az első évben érdemes öntözni, mert minél több vizet kap annál gyorsabban fejlődik. A második évtől már megtalálja magának a vizet.
Talajban nem válogatós, gyengébb talajon és megél, akár homokon is. Felnőtt korban is meghálálja az öntözést, különösen száraz homokon, de öntözés nélkül is jól érzi magát. Különösebb tápanyag utánpótlást nem igényel, bár rendszeres trágyázással nagyon gyors fejlődést lehet elérni.
A barkákat tavasszal érdemes levágni, amikor a 'bogyók' elérték az 1-2 cm-es méretet. Időjárástól függ, hogy ezt a fejlettséget mikor éri el a barka. Érdemes a növényhez igazodva a megfelelő időben szüretelni, mert a túlnőtt barka lehullik a száráról, kevésbé tartós. Nem érdemes Húsvétig várni a szürettel. A megfelelő időpontban, 1-2 cm-es 'bogyó' méretnél levágva és megszárítva sokáig tárolható a barka, de ha nagyobbra fejlődik, akkor lehullik, értéktelen lesz.
A barkafüzet érdemes évente visszavágni, mert így erőteljes, hosszú, egyenes vesszőket hoz, ami szép barkákat nevel a következő tavasszal. Az előző évi friss hajtásokat le kell vágni, néhány centiméter hosszú csonkot meghagyva. A visszavágás ideje a barkaszedéskor van tavasszal, vagy előtte télen ha nincs szükség a barkákra.
A kecskefűz természetes módon bokorként fejlődik, de törzset is lehet nevelni neki ha az alul fejlődő hajtásokat rendszeresen levágod. Így kényelmesebben kezelhető, nem kell lehajolni a metszéshez. A kecskefűz visszavágás nélkül is nevelhető, nagy bokrot képez, de ilyenkor rövid vesszőket hoz kevés barkával.
A füzek virágát nagyon kedvelik a méhek. A kecskefűz, így az ebből nemesített barkafűz is korán és nagy tömegben virágzik, ezért különösen értékes méhlegelő. Ha ezt ki akarod használni, akkor hagyd kifejlődni a barkákat, és csak a teljes elvirágzás után vágd vissza a vesszőket.
A füzek gyökérzete sűrű vékony hajszálgyökérzetből áll, az igazán vastag gyökerek hiányoznak. Alkalmasak a talaj megkötésére, akár vízpartokon, vízzel érintkező töltéseken is. Nincs vastag gyökérzetük ami átlyukasztaná a vízzáró réteget vagy a töltés falát.
