Szántóföldi növényként termelt keserűfűféle. Származási helye valahol Ázsia mérsékelt égövi területein van, de régóta nagy területen termesztik. Magyarországra török és tatár közvetítéssel jutott el. Gyors fejlődésű, vetéstől számítva 10-12 hét alatt beérik, ezért másodvetésként is használható. Meleg-és vízigényes, sekély gyökérzete miatt rosszul tűri a szárazságot. Kiváló méhlegelő, a beporzókra szüksége is van mivel nem öntermékeny. Elnyújtva, hosszú ideig hozza mézillatú virágait.
Vetése:
Május közepétől július közepéig, 24 cm sortávolságra (zöldtakarmányként 12 cm), méterenként 60 mag, 2-5 cm mélyen.
Betakarítás:
Elhúzódó virágzása miatt az érés is egyenetlen. Akkor érdemes aratni, amikor a növény középső harmadában a magok már érni kezdenek. Érdemes lekaszálva 1-2 napig száradni hagyni, hogy a magok utóérjenek. Csépelés után kiteregetve gyorsan meg kell szárítani, különben hamar befülled.
Alkalmazása:
Magjáért termesztett, gabonaként használható növény. Hagyományos étel a hajdina kása, de ehető a rizshez hasonlóan köretként, lisztté őrölhető, akár sör is főzhető belőle. B-vitaminokban és rostban gazdag, nagyon egészséges gabonaféle. A levele kesernyés, de sok rutin tartalmaz, ami a szív és a keringési rendszer számára nagyon hasznos. Takaró növényként, zöldtrágyaként, gyomfojtónak is használható, mivel nagyon gyorsan fejlődik. Gyenge, terméketlen talajon is megterem, az ilyenek feljavítására tökéletes. A talajban tárolt, más növények számára felvehetetlen foszfor vegyületeket is képes hasznosítani, ezzel felszabadítja azt. Zöldtakarmányként hosszú ideig használható, mivel a szára nem fásodik. Kár, hogy az állatok számára nem különösebben ízletes. Ilyen célra sűrűbben, fele sortávra érdemes vetni. Előnye, hogy vetés után nagyon gyorsan, 6-7 hét alatt felnő és etethető. Az ökológiai termesztésben is felhasználható, mert betegségek alig támadják meg, a gyomokat is elfojtja, így vegyszerezni nem kell. Kiváló nektár forrás a beporzó rovarok számára. A vetéstől számítva 3-6 hét után már virágzik. Rovarcsalogató, nektártermelő magkeverékekben is használható.
Érdekességek:
Népi nevei: pohánka, tatárka, tatárbúza, kruppa, Erdélyben haricska
