Mészkőhegyégeink erdeiben növő cserje. Korai virága és élénk piros termése miatt értékes növény az eredeti élőhelyén és a kertekben egyaránt.
Vetése:
Ősszel, amint megérett, vethető. A gyümölcshúst alaposan le kell tisztítani a magról, mert csírázásgátló hatású. A magot 24 órára áztasd be, utána nedves tőzeghez keverve tárold szobahőmérsékleten 2-3 hétig. Ezután a szabadban vethető, tavasszal kel ki. Hűtőszerényben is tárolható kicsivel fagypont felett 3-4 hónapig, utána cserépbe vesd el. A magok nehezen kelnek, egy részük csak a következő tavasszal indul meg.
Alkalmazása:
Ehető gyümölcse miatt kedvelt kerti növény. Ilyen célra léteznek nemesített fajták is, amik nagyobb termésűek. Csak a teljesen érett, lehulló gyümölcs ehető, éretlenül összehúzó hatású. Fogyasztható frissen, de készülhet belőle lekvár, gyümölcslé, pálinka is. A gyümölcse kevés pektint tartalmaz, ezért lekvárnak más gyümölcsökkel keverve érdemes felhasználni. Gyógynövényként használták többféle betegség ellen, főleg a gyümölcsét és a kérgét. Festék is nyerhető belőle. Fája kemény és nehéz, szerszámnyélnek kiváló. Gyökérzete szívgyökérzet, szétágazva oldalra és lefelé is tör, határozott főgyökér nélkül. Korai virágzása miatt nagyon jó méhlegelő egy olyan időszakban, amikor nem sok más növény virágzik.
Érdekességek:
A pörkölt magja adta régen a török kávé jellegzetes aromáját. A fája olyan nehéz, hogy elsüllyed a vízben.
