Kányabangita (Viburnum opulus) vetőmag

Nedves erdőkben találod meg ezt a ritkás ágú cserjét. A többi bangita fajtól nagyon eltérő képet mutat a tenyeresen tagolt leveleivel. A virága érdekes: a tányérszerű fürt közepén levő apró virágok termékenyek, míg a szélén található nagyobb, látványos virágok meddők. Ősszel érő piros termése is díszítő.

Vetése:

Nehezen kel. 24 óra áztatás után 2 hónap meleg rétegzés szobahőmérsékleten nedves tőzegben. Ezután ősszel a szabadba vethető, vagy hűtőszekrényben 2-3 hónap hideg rétegzés 0-5 fokon és vetés tavasszal szabadban vagy cserépben. A kelés elhúzódó, a magok egy része csak a következő évben kel ki.

Alkalmazása:

A kányabangita termése ehető, savanyú, nem kifejezetten jó ízű, és enyhén mérgező is. Főzve, lekvárnak használták, de sokkal nagyobb haszna van a madarak számára. Dísznövényként is megállja a helyét. Virága és bogyói nagyon látványosak. Leginkább a csupa meddő virágokat nevelő fajtáját ültetik labdarózsa néven. Félgömb alakú hófehér virágzatai nagyon látványosak, cserébe a meddő virágokból nem fejlődik termés. Szereti a jó minőségű humuszos erdei talajt, a nedves élőhelyet. Ha teheted keress neki egy ilyen helyet a kertben, félárnyékban, mélyedésben, természetes nedvesebb területeken. A meszes talajjal nincs gondja. Madárbarát kertekben is hasznos. tavasszal a virágai, ősszel a bogyói vonzzák az állatvilágot.