Fehér kérgéről mindenki felismeri ezt a szép díszfát. Magyarországon vadon gyakori, ültetett faként is sokfelé megtalálható. A magyarnál hűvösebb és nedvesebb klímán van az igazi otthona, a tajga egyik jellemző fája. Pionír faj, bolygatott területeken az elsők között telepszik meg, és alkalmassá teszi az élőhelyét más fajok számára. Gyors növésű, rövid életű fa. 25 méteres magasságot is elér.
Vetése:
Tavasszal és ősszel is vethető. Nagyon fontos, hogy a magok fényben csíráznak. Nem szabad földdel takarni, és a magokat napfénynek kell érni. Az őszi vetés egy kevés takarást elvisel, de tavasszal vetve fontos, hogy a napfény érje a magokat. A nedvesség visszatartásához érdemes a vetést üveggel vagy fóliával takarni. Cserépben erre megfelel egy nejlonzacskó is: a cserepet belerakod a zacskóba és bekötöd. A takarás alatti magasabb hőmérséklet is segíti a kelést, de késő tavasszal ez már sok, a növények ’megfőnek’. Ezért kelés után a takarást el kell távolítani.
Alkalmazása:
Gyakori díszfa, a fehér törzse nagyon látványossá teszi. Több nemesített változata is van. Azonban ennél sokkal többet tud. A fája puha, de könnyű és erős. Bútorgyártáshoz, fafaragáshoz, dísztárgyak és hangszerek készítéséhez tökéletes. Jellegzetes halvány színe nagyon dekoratív. Papírgyártáshoz is sokat felhasználnak. Vékony és hajlékony vesszőiből kosarat fonnak. A kérgéből készített faszén nagyon jól használható rajzoláshoz, a grafikusok kedvence az ebből előállított ceruza és szénrúd. A kérgét is sokféle célra használják. Vékony rétegekre hasad, ezért papír helyett is alkalmas. Ilyen célra a kéreg felső részét elég lehántani, így a fa életben marad. Gyanta tartalma miatt a kéreg vízhatlan. Poharakat, tálakat készítenek belőle, sőt csónakok borítására is használják. A kérgében található triterpén gyógyhatású, vizelethajtóként, gyulladáscsökkentőként, fertőtlenítőként használható. A nyírfa levét a cukorjuharhoz hasonlóan meg lehet csapolni, ezt hívták régen viricselésnek. Frissen is fogyasztható, de erjesztve ecet és alkoholos ital (bor, sör) készül belőle. Kiváló talajjavító, a gyökerei lentről dolgoznak, a levelei fentről szórják a tápanyagot. Komposzthoz keverve gyorsítja annak lebomlását. Gyors fejlődése miatt folyamatosan visszavágva sok mulcs anyagot termel. Nagyon jól beilleszthető növénytársításokba. A gyökere a talajt javítja, más növényekkel nem konkurál. A lombja laza, sok fényt átenged, ezért alatta kedvező mikroklíma alakul ki, a legtöbb növény megél az árnyékában. A természetben a nyírfaerdők aljnövényzete nagyon gazdag. Könnyen tartható fa, sovány, kiélt talajon is jól érzi magát. A savanyú talajokat szereti, de egy kevés meszet elvisel. Az ország legnagyobb részén ültethető, csak az extrém meszes vagy száraz talajokat kell kerülni. Ott fejlődik igazán jól, ahol a talajvizet eléri a gyökereivel. Nagyon sokféle rovar él a nyírfán, kutatók 500 körüli rovarfajt találtak rajta. Az élővilág gazdagítására tökéletes választás.
Érdekességek:
Hivatalos neve bibircses nyír, amit a vesszőin képződő kinövésekről kapott. Ezt a nevet alig használják, inkább közönséges nyír vagy néha fehér nyír néven emlegetik. A nyírt 2001-ben az év fájának választották. Nagy divatja van mostanában a nyírfacukor néven is árult xilitnek. Ez onnan kapta a nevét, hogy először nyírfából állították elő. De a nyírfában csak kis mennyiségben fordul elő, nem gazdaságos onnan kinyerni, ezért a boltban kapható xilitnek semmi köze nincs a nyírfához.
