Középhegységeinkben, száraz tölgyesekben és bokorerdőkben előforduló őshonos cserje. Általában mészkövön nő, de kerti kultúrában bármilyen talajon jól érzi magát. A dudafürt alacsony cserje, szinte egész évben virágzik, de nem látványosan: a levelek között kis csoportokban hozza élénk sárga pillangós virágait. Termése ujjnyi méretű felfújt hólyag, amiben éretten zörögnek a magok. Kiterjedt gyökérzete a rossz talajt is jól hasznosítja, lejtők megkötésére is használható. Gyorsan nő, hamar viszonylag szabályos sűrű tömött bokrot képez.
Vetése:
Ősszel. Nehezen csírázik. Első lépésben egy hőálló edényben önts a magokra egy kevés forrásban levő vizet, hogy a magokat ellepje. Hagyd a magokat kihűlni, ebben ázzanak 24 órán át. Ezután a szabadban el lehet vetni. A másik lehetőség, hogy a leforrázott és 24 órán át áztatott magokat nedves tőzegbe vagy homokba keverve nejlonzacskóban hűtőszekrénybe teszed 2-3 hónapra. Közben hetente ellenőrizd, és ha megindul a csírázás vesd el cserépbe. A vetés mélysége 1 cm körül legyen. Az első évben 20-40 cm-re nő meg, utána a fejlődése felgyorsul.
Alkalmazása:
Régen gyógynövényként használták, de nagyon bizonytalan a hatása. A magja nem ehető, mérgező. Gyorsan növő szárazságtűrő cserje. A mocsári jellegű talajviszonyokon kívül bárhol megél, sovány homokon is. Nitrogénkötő, pillangós virágú növény. Kiterjedt gyökérzete a talajból a felszínre hozza a tápanyagokat, ezért mulcs termelésére kiválóan használható. A többi nitrogénkötő cserjéhez hasonlóan használható gyümölcsfák fejlődésének a segítésére. A fával együtt, ugyanabba a gödörbe ültess egy dudafürtöt is. A cserjét rendszeresen vágd vissza, hogy a fát ne árnyékolja be, és hogy az ilyenkor visszapusztuló gyökerek tápanyagot juttassanak a talajba. Ez segíti a fa fejlődését. Hosszú virágzása alatt a beporzó rovarok hasznos nektárforrása. Különösen a nagyobb dongók kedvelik, például a kék fadongó (Xylocopa violacea).
