Hivatalos neve kerti pórsáfrány, de a kertészek inkább sáfrányos szekliceként ismerik. Magyarországon nem őshonos, helyette a sokkal tövisesebb vad pórsáfrány (Carthamus lanatus) található meg. Erőteljes fészkes virágzatú növény, ami a beporzó rovarok kedvence. A kertészeknek már kevésbé kedvez, mert minden része tövises. 90 cm magasra is megnőhet.
Vetése:
Végleges helyére április elején vesd el. Hosszú tenyészidejű növény, késői vetés esetén nem érik be a magja. Hidegebb, nyirkosabb vidéken biztosabb, ha palántákat nevelsz és azokat ülteted ki áprilisban. Sortávolság 40-60 cm, tőtávolság 10-12 cm, vetés mélysége 3-5 cm. A magok nem peregnek ki a termésből, a növény megszáradása után aratható és csépelhető.
Alkalmazása:
Sárga virágai a virágzatból kiszedve és megszárítva sáfrány helyett használhatók sárga ételfestékként. Magjából olajat sajtolnak, ami nagyon egészséges. Gazdag telítetlen zsírsavakban. Konyhai felhasználása az olivaolajhoz hasonló. Festékek készítéséhez, világításhoz, vagy dízelolaj helyettesítőként is használható. Főtt vagy pirított magját péksüteményekhez adhatjuk. Levelei is ehetők, de tövisesek. Meleg- és napfényigényes növény. Szélsőséges talajokon, homokon és enyhén szikes területeken is megél, szárazságtűrő. Ha jó termést szeretnél, akkor célszerű jobb feltételek között, normál kerti talajon nevelni. Érzékeny a gyomokra, növénytársításokba nehezen illeszthető, mert könnyen túlnövik, elnyomják amíg fiatal. Erős karógyökere 2 méternél mélyebbre hatol, tömörödött talajok feltörésére és a mélyből a tápanyagok felhozására használható. A száraz kóróját a hatalmas töviseivel látványos szárazvirágként használhatod, vagy a kertben maradva pókok és más rovarok átteleléséhez kiváló búvóhely. Virágát nagyon szeretik a beporzó rovarok.
