Szabadgyökeres csemetéket árusítunk, föld feletti mérete 30-50 cm.
Csemetéinket gyökércsomagoltan küldjük: gyökerük nedves fűrészporba kerül, amit fóliával borítunk. Ilyen csomagolásban hűvös, fagymentes helyen ültetésig tárolhatók, akár tavaszig is.
Bármikor ültethetők amikor a talaj nincs átfagyva. Télen sincs akadálya az ültetésnek, nem kell megvárni vele a tavaszt! Minél hamarabb földbe kerülnek annál jobb. Ültetés után már nem árt nekik a fagy. Ha bővebben érdekel az ültetés mikéntje, akkor olvasd el az erről szóló cikkünket!
Leírás:
Mindannyiunk kedvenc téli csemegéje sajnos csak az ország kisebb részén termeszthető. Ahol megél, ott viszont érdemes ültetni belőle.
A szelídgesztenye Dél-Kelet-Európában őshonos, főként párásabb völgyekben él. A rómaiak kedvelt csemegéje volt. Európa nagy részén ők terjesztették el. Magyarországon az őshonossága vitatott. Az ország nyugati részén élő vad állományai is lehetnek régi ültetvények maradványai.
A bükkfa közeli rokona, a magjuk is hasonlít, bár a bükkmakk jóval kisebb. Nagy, akár 30 méteres fává is megnő.
Egy fán megtalálhatók a porzós és termős virágok is, de nem önporzó, ezért legalább két fát érdemes ültetni belőle. Virága nyár elején-közepén nyílik hosszú barkákban, nem látványos, részben a szél, részben rovarok porozzák.
Magoncokat vásárolhatsz nálunk, amik változatos termést hozhatnak, bár a szelídgesztenye esetében a magoncok termése is jó minőségű. Jelenleg ültetvényeken is többnyire magoncokat ültetnek, bár nemesített fajtái is gyakoriak. Ezekkel a magoncot átolthatod.
Alkalmazása:
A gesztenyét mindenki ismeri. Késő ősszel érik, viszonylag rosszul tárolható, ezért csak az őszi-téli szezon különlegessége. Főzve vagy sütve ehető, nyersen kissé fanyar a tannin tartalma miatt. Süteményekhez, édességekhez, húsokhoz sokféleképpen használjuk. Szárított magja megőrölve tésztához keverhető, levesek sűrítésére használható, de puding is főzhető belőle.
A gesztenye virágát nagyon szeretik a méhek. A nagyobb ültetvényekről gesztenyeméz is készíthető, ami igazi különlegesség.
A szelídgesztenye minden része nagy mennyiségű tannint tartalmaz, ezért a levelét és a kérgét régen összehúzó hatású sebkezelőszerként használták.
Teája köhögéscsillapító.
Faanyaga erős, kemény, ellenálló, rugalmas, és ellenáll a korhadásnak. A bútoriparban értékes alapanyag. Főleg a fiatal fákat érdemes használni, mert idős korban törékennyé válik.
A szelídgesztenye termesztésének egyetlen nagy akadálya van: csak savanyú, mészmentes talajon él meg. Ez csak az ország kis részén fordul elő, főleg a Nyugat-Dunántúlon, a Nyírség savanyú homokján, és néhány hegységünkben. Meszes talajon a kálium felvétele korlátozott, ezért a csak kevés meszet tartalmazó talajokon kálium műtrágya adagolása mellett meg lehet próbálkozni az ültetésével. Meszes talajon semmiféle talajjavító eljárás nem segít, egyszerűen nem lehet egy 30 méteres fa gyökérzetének megfelelő méretű területen talajcserét végezni. Csak mészmentes talajon érdemes ültetni. A talaj egyéb tulajdonságai iránt viszont nem kényes, homokon és agyagon is megél. Gazdag termést viszont csak tápdús, humuszos talajon lehet tőle remélni. Szárazságtűrőnek mondják, de csak a 600 mm feletti csapadékot kapó területek alkalmasak a számára, az ország szárazabb részei nem. Öntözni egy hatalmas fát nagyon nehéz. A klíma amúgy alkalmas lenne az ültetésére az egész országban. Melegkedvelő, fontos neki a nyári napsütés, de a tartós aszályt nem szereti. Tőlünk északabbra a melegigénye miatt már nem érik be megbízhatóan.
Visszavágva tuskóról jól sarjad, az öreg fákat így szokták megújítani.
