Szabadgyökeres csemetéket árusítunk, föld feletti mérete 30-50 cm.
Csemetéinket gyökércsomagoltan küldjük: gyökerük nedves fűrészporba kerül, amit fóliával borítunk. Ilyen csomagolásban hűvös, fagymentes helyen ültetésig tárolhatók, akár tavaszig is.
Bármikor ültethetők amikor a talaj nincs átfagyva. Télen sincs akadálya az ültetésnek, nem kell megvárni vele a tavaszt! Minél hamarabb földbe kerülnek annál jobb. Ültetés után már nem árt nekik a fagy. Ha bővebben érdekel az ültetés mikéntje, akkor olvasd el az erről szóló cikkünket!
Leírás:
A vadkörte köré építettük fel ezt a csomagot. Két vadkörte csemetét tartalmaz, és a körülötte felépített életközösség elemeit. Hasonló módon lehet felépíteni hagyományos gyümölcsfák körül is a kertet. A cél minél változatosabb élővilág betelepítése, és ezzel a gyümölcsök kártevőinek kordában tartása.
A tövises lepényfát (gledicsiát) támogató faként használjuk. A két körtefa mellé ültetjük el őket, fél-egy méter távolságra. A gledicsia nitrogénkötő, tápanyaggal dúsítja a talajt. Gyors fejlődésével eleinte a körtefa fölé nő, de laza lombja miatt nem ad mély árnyékot. A körte jól érzi magát alatta. Szükség szerint érdemes a gledicsiát magas törzsre felnyírni, majd amikor már akadályozza a körtefát akkor kivágni. A feltörő sarjakat 1-2 évente vagy szükség szerint bármikor levágva mulcs alapanyag termelődik, ami segíti a talaj építését. Visszavágáskor a gyökér egy része is elpusztul a föld alatt, ami nagyon jó szerves anyag utánpótlást jelent a talajban lakó életközösség számára.
A két körtefa közé célszerű elültetni a tölgyet és a szilfákat, körben a cserjéket. Ezek nem rokonai a körtének, ezért pajzsként szolgálnak: a körte betegségei nem tudnak könnyen átjutni egyik fáról a másikra.
A tölgy lassan fejlődik, kisebb kertekben is sokáig elfér. A tölgyek a legjobb rovarcsalogatók: 500-600 rovarfajt képesek eltartani. Ezek a rovarok nem károsítják a gyümölcsfákat, csak az élővilágot gazdagítják és ellátják táplálékkal a rovarevő madarakat. A tölgy makkja a nagyobb testű madarak, a mókusok, és más állatok kedvence.
A szilfák gyorsan nőnek, és hamar árnyékot adnak. Alattuk a tölgy csemete megerősödik, és idővel át tudja venni a szerepüket. Mielőtt a szilfák eluralkodnának érdemes kivágni őket. Az ágaik bőséges mulcs anyagot adnak a talaj építéséhez, és a tuskóból feltörő sarjaikat is ugyanígy lehet hasznosítani ha 1-2 évente levágjuk. A gledicsiák mellet ők adják a kis életközösségünk talajához a szerves anyag utánpótlást. Nagyobb ágakat, karónak való anyagot is lehet belőlük nevelni igény szerint ritkább visszavágással.
A cserjék körben szintén szerepet játszanak a mikroklíma megteremtésében, és az élővilág odacsábításában. Közben hasznot is hajtanak a termésükkel. A bodza nagyon korán kihajt, és vonzza a levéltetveket, ami sokak számára ijesztő. Viszont arra tökéletesen alkalmas, hogy nagyon hamar elszaporodnak rajta a katicabogarak és a többi tetűirtó rovar, és mire a többi fán is szükség lesz rájuk addigra a bodzán pont végeznek a tetvekkel.
A kis életközösséget ki lehet egészíteni szokásos kerti növényekkel is. Nagyon jól illenek hozzá a bogyós gyümölcsök, mint a ribizli és a köszméte, mert ezek félárnyékban is teremnek, hasznosítani tudják a fák által beárnyékolt területet is.
Alulra kerülhetnek évelő növények talajtakaróként, virágzó növényként a megporzók etetésére, talajjavításra. Nagyon jók a különböző here félék, a lucerna, más pillangósok (somkóró, csűdfű fajok, kecskeruta, ...), fekete nadálytő, lórom és lósóska fajok, menták, citromfű, szurokfű (oregano), levendula, kokárdavirág, turbolyák, vadmurok.
Amíg a fák kicsik addig a naposabb területet lehet hasznosítani hagyományos konyhakertként, de ilyenkor is érdemes vastagon mulcsolni, hogy a talaj már épülhessen.
