Közepes termetű, 15-20 méterre megnövő fa. Síma felületű, fényes leveleiről termés nélkül is felismerhető. Valaha az egész országban megtalálható volt a lápos területek kivételével mindenütt, de az erdőirtások az Alföld egy részéről kipusztították. Melegigényes fa, alacsonyabban fekvő területeken mindenütt megtalálja az életfeltételeit, de a hegységekben a déli lejtőkön találjuk. Termésének alakja nagyon változatos lehet, a kerek alma formától a megnyúltabb körte alakúig minden előfordul.
Vetése:
Ősszel vesd el, vagy 1 nap áztatás és 2 hónap hideg rétegzés után kora tavasszal.
Alkalmazása:
Díszfaként megállja a helyét minden környezetben. Szép formájú fa, ami tavaszi virágzásával és őszi terméseivel is díszít. Alanyként a nemes körte fajták oltásához használható. Vadkörte alanyon nagyra nőnek és hosszú életűek a nemes körtefák, ezért inkább kiskertekben használják. Az ipari ültetvényeken inkább a törpésítő hatású alanyokra van igény. A termése ehető, főleg amikor már lehullott a fáról és megpuhult. Addig nagyon savanyú. Fája kemény, rosszul hasad, ezért minden irányból jól faragható, esztergálható. Szép mintázata miatt kedvelt bútor alapanyag, ilyen célra az egyik legértékesebb európai fa. Jól hajlítható. Régi időktől fogva kedvelt alapanyaga a népi fafaragó mestereknek, pipakészítőknek. Igénytelen, jól alkalmazkodó fa. A vizes, lápos területek kivételével mindenütt megél, még sziken is. Jó szárazságtűrő. Fényigényes, különösen, ha a termése miatt ültettük. Félárnyékban is megél, de kevesebbet terem. Fiatalon gyorsan nő. A vadkörte minden vonzza az élővilágot. Tavasszal a virágzása a beporzó rovarokat táplálja, levelein sokféle rovar él (annak ellenére, hogy a levél erős, bőrszerű), ősszel a termése a madarak és a vadállatok kedvelt csemegéje.
